Blog és közlemények

X. Szabó Csaba: Római vallás a dunai provinciákban

Szabó Csaba, Roman religion in the Danubian provinces. Space sacralisation and religious communication during the Principate (1st-3rd century AD), Oxbow Books, Oxford, 2022 cimű kötete 2022 márciusában jelent meg. A kötet a szerző egyéni OTKA posztdoktori projektjének a fő eredménye, amelyet a Vallástudományi Tanszéken folytatott 2018 és 2021 között. A kötet a római valláskommunikáció változatos tereit, a makro-, mezo- és mikro-terek jelentőségét, a vallás tárgyiasult forrásanyagát, a kisvallási csoportok elterjedését és az ún. élő vallás (lived religion) kutatásának ókori lehetőségeit és határait vizsgálta. A kötetet több alkalommal is bemutatják 2022 folyamán Szegeden, Bécsben és más egyetemi központokban is.

IX. Máté-Tóth András: Vallás Közép-Európában. Megközelítés a sebzett kollektív identitás felől

Máté-Tóth András programadó tanulmányában a Convivence MTA Kutatócsoport fő kutatási témájának, Közép-Kelet Európának a sebzett kollektiv identitását és ennek a módszertannak közép-európai lehetőségeit elemzi a Korunk folyóirat 2022-es évfolyamának 3. számában.

VIII. Máté-Tóth András és Szilárdi Réka: Szekuritizáció és vallás kapcsolata

Máté-Tóth András és Szilárdi Réka tanulmányát a szekuritizáció fogalmáról és annak vallástudományi aspektusairól a Regio folyóiratban olvashatják. A tanulmány elérhető ITT.

VII. Máté-Tóth András: Vallás és a szekuritizáció

A vallásokkal összefüggésben nemcsak az általános társadalmi dilemmák lehetnek érdekesek, de a biztonság kérdései is. E témáról rendeztek kerekasztal-beszélgetést a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) december 6-án. A beszélgetés Máté-Tóth András tanulmányából indult ki, mely a vallás és a szekuritizáció (biztonságosítás) összefüggéseire mutat rá. Ennek lényege, hogy a kelet-közép-európai régió megértéséhez általában a régión kívüli elméleteket használják, elsősorban a szekularizáció jelenségét tanulmányozva. Lehetséges-e ezt a „második történelmi régiót” másként értelmezni? Ezt a területet Máté-Tóth András szerint a köztesség jellemzi, mert a keleti és nyugati hatalmak gazdasági, katonai, vallási és imperiális szorításai között helyezkedik el. Az itt található országok ehhez alkalmazkodva igyekeztek identitásukat kialakítani. Részletek a Magyar Kurír honlapján.

VI.Szilárdi Réka: bennünk élő hősök – történetek a kollektív tudattalanból

A világot és benne önmagunkat is történetek elmesélésén keresztül értelmezzük. Az emberi civilizációt meghatározó nagy mitológiák, vallásos történetek és mesék mögött fellelhető egy olyan közös vázszerkezet, amely kultúrától függetlenül értelmezhető mindenki számára. Ez a mesternarratíva archetípusos szimbólumokat hív életre bennünk, melyek felcsendülése minden korban az emberi élet alapkérdéseire hivatott választ adni. Joseph Campbell szerint, bár a történetek hősei időről-időre változnak, életcéljaikban és küzdelmeikben mégis sokkal több a közös, mint azt elsőre gondolnánk. Ráadásul a nagy emberi mítosz legújabb fejezeteit már nagy költségvetésű hollywoodi filmstúdiók műhelyeiben álmodják mozivászonra. Szilárdi Réka és Gueth Péter beszélgetése a Tilos Rádióban meghallgatható itt.

V. Máté-Tóth András: Honnan indult és hová tart a magyar értelmiségi?

prof. Máté-Tóth András a magyar értelmiség szerepéről, jövőjéről tartott 2021. október 6-i előadása Balatonszárszón.

IV. T. Szabó Csaba: Miért fontos a vallástudomány Romániában?

A vallás – legalábbis a pandémia előtt még – évente tízmilliókat mozgatott és késztetett zarándoklatra Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában, de ugyancsak vallási indíttatásból íródnak ma tucatnyi országban törvények, új jogszabályok, folynak ádáz etikai és erkölcsi viták, politikai és ideológiai harcok és sajnos, vallásos alapon és hovatartozás miatt ma is ezrek halnak meg világszerte. A vallás tehát egy élő, változó és velünk maradt jelenség, amely a sokáig hangoztatott szekuláris forradalom ellenére ma egy új reneszánszát éli számos helyen a világon. Ennek a jelenségnek pedig a kutatása nem a teológia, nem az egyházak és nem a politikusok dolga, hanem olyan kutatóké, akiket közel fél évszázada immár hivatalosan, „diszciplinárisan” is vallástudósnak nevezünk (a német Religionswissenschaftler szóból). Míg a teológusok többsége – különösen mifelénk – vallásos jelenségeket az isteni ágencia (Isten létezésének) bizonyításának céljából kutatnak és az isteni létező számukra evidenciaként szerepel a kutatásban, addig a valláskutatót nem az isteni ágencia, erő létezése érdekli, hanem a vallás, mint társadalmi, történelmi, szociológiai, pszichológiai, lélektani jelenség és annak ezernyi arca és megnyilvánulása. A teljes cikk a Transindex honlapján olvasható.

III. Máté-Tóth András: A pápa elég jelentős szereplő ahhoz, hogy politikai muníciót lehessen belőle gyarapítani

Pápa cápa. Emlékezhetünk Eörsi Istvánnak a Magyar Narancs “cápa-számában” publikált elhíresült gúnyversére, amely az azóta szentté avatott II. János Pál első magyarországi látogatását kommentálta. Az akkori SZDSZ/Fidesz-hátterű lapban helye volt a versnek, mert szembeszállt az akkori pápa abortuszellenes politikájával. Azóta sok minden megváltozott, SZDSZ már nincsen, a Fidesz sem a régi, és a pápa sem lengyel – jóllehet abortusz témában nem képvisel ő sem mást, mint szent elődje. Ami azonban nem változott, sőt sokat fejlődött, az a vallás politikai felhasználása. Ebben a magyar politikai diskurzus ugyan nem egyedülálló, de sok más országénál jobban teljesít. Amikor kiderült, hogy Ferenc pápa megtiszteli jelenlétével a Budapesten rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, szinte azonnal megkezdődtek a találgatások, hogyan lehetne ezt a látogatást belpolitikai célokra felhasználni. A véleménycikk a HVG honlapján olvasható.

II. Gyöngyösi Csilla: Miért kell beszélnünk kollektív traumáinkról?

A Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport legutóbbi megbeszélésén Szegeden arról vitatkoztunk, hogy miért olyan sarkalatos pontja a magyar identitásnak (és tágabb értelemben a közép- és kelet-európainak) az áldozat narratívája. Az áldozati narratíva nagyon erősen érzékelhető kisebbségi helyzetben, itt Erdélyben kifejezetten erősen, és minden olyan helyzetben bekapcsol, mint egy automata szöveg, ha valaki, ha erről a témáról van szó, más szempontokat akar felvillantani. A teljes cikk a Transindex honlapján olvasható.

I. A tanszék 15 éves tudományos tevékenysége (2007-2022)

Az MTMT-n megtalálható intézményi összesitések szerint, az SZTE BTK Vallástudományi Tanszéke 2007 óta 462 közleményt (ebből 56 kötet, 162 könyvrészlet és 186 folyóiratcikk) és 889 idézettséget termett (a 2021-22-es adatok még nem teljesek, ezek folyamatosan bővülnek). Ez a szám önmagában is lenyűgöző, bár természetesen a tudománymetria ennél bonyolultabb szabályok szerint működik (számit természetesen az egyéni teljesitmény, a közlés helye, H-index szám, egyéni és közösségi idézettség, stb.).. Összehasonlitva azonban a magyarországi bölcsészettudományi, kis vagy közepes méretű tanszékekkel, azt bátran kijelenthetjük, hogy a Vallástudományi Tanszéknek az elmúlt évtizedben jelentős hazai és nemzetközi tudományos jelenléte és teljesitménye volt. Összehasonlitásképp, a hasonló tanszékekhez viszonyitva a szegedi Vallástudományi Tanszék tizszer több tanulmányt közölt. Az 56 kötet közül számos kötet rangos, nemzetközi kiadónál jelent meg.